Hungarian (formal)French (Fr)English (United Kingdom)Deutsch (DE-CH-AT)

Kiállítások

MUNKÁCSY MIHÁLY KÉPEI A PRÓFÉTA GALÉRIÁBAN!

  • PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail

2014. október 05. – december 07. |  minden nap 10.00–20.00


Kivételesen nagy presztízsű kiállítás nyílik a Kulturális Városközpont kapujában: a Próféta Galériában Munkácsy Mihály közel mintegy harminc munkáját tekinthetik meg a látogatók október 5. és december 7. között. A kiállítást ingyen látogathatják a kerületben élő 14 év alattiak, valamint a kerületi nyugdíjasok.



Az önkormányzat kiemelt támogatásával jöhetett létre a Kulturális Városközpont területén, a Próféta Galériában az a kiállítás, amelyen az idén 170. születésnapját ünneplő Munkácsy Mihály harminc olajfestménye és húsz grafikája lesz látható. A kiállított anyag gerincét Pákh Imre műgyűjtő kollekciója adja, a fennmaradó munkákat különböző múzeumokból kérte kölcsön a galéria. Az alkotások közül kiemelkedik az Ásító inas egész alakos képe. A kiállított képek összértéke megközelítőleg hárommilliárd forint.



A Próféta Galéria az elmúlt két és fél évben számos kiállításnak, könyvbemutatónak, társasági eseménynek adott otthont. A múlt század első felében élénk kávéházi élet folyt ezen a környéken, a Bartók Béla út - a Hadikkal és a Prófétával - Buda kávéházi fellegvárának számított. Az 1905-ben megnyílt Műegyetem kávéház, később Próféta Kávéház és Étterem nemcsak a műegyetemi professzorok, hanem művészek közkedvelt helye is volt. Az önkormányzat terveiben az szerepel, hogy minden évben egy hasonlóan rangos kiállítással örvendezteti meg itt az újbudaiakat. A Munkácsy-tárlat két hónapig lesz nyitva, október 5. és december 7. között. A XI. kerületben lakó 14 év alattiak, illetve nyugdíjasok az önkormányzat jóvoltából a kiállítást ingyenesen látogathatják.

 

 

Belépőjegyek a helyszínen válthatók:
14 év alatti gyermekeknek és nyugdíjasoknak: 990.- Ft,
felnőtteknek: 1.500.- Ft.

Csoportos látogatáshoz (iskolai csoportoknak is) a következő telefonszámon kell bejelentkezni: 06-1-688- 6000.

 

 

 

MUNKÁCSY MIHÁLY ÉS A MAGYAR REALIZMUS FESTÉSZETE

  • PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail

 

 

MUNKÁCSY MIHÁLY ÉS A MAGYAR REALIZMUS FESTÉSZETE

 

 

 

2014. július 10. – szeptember 21. |  minden nap 10.00–18.00


A KOGART Tihany nyári kiállítása annak az 1870-es években kibontakozó művészgenerációnak a munkásságát mutatja be, amely megteremtette a modern magyar festészet alapjait. Ezek a mesterek emelik ki elsőként a magyar piktúrát a korábbi évszázadok provincializmusából, ők lesznek a következő generációk példaképei, miközben ebben az időben teremtődnek meg hazánkban a szervezett művészképzés, a műkereskedelem és a kiállítások alapvető feltételei.

Közéjük tartozik az asztalos inasból festőfejedelemmé vált Munkácsy Mihály, akinek mesébe illő karrierje sok fiatal művésznek adott reményt a pályakezdés nehézségeinek elviseléséhez. Munkácsy kritikai realizmusa, lényeglátó képessége, bravúros technikai tudása és színérzéke nemcsak itthon, hanem Párizsban is nagy sikert aratott; mind a mai napig ő a legismertebb magyar festő a közönség körében. Paál László és Mészöly Géza a realista tájfestészet legjelentősebb képviselőiként egy újfajta természetszemléletet honosítottak meg, amelynek legfőbb jellemzője a valóságos látvány megragadása és annak a festészet eszközeivel történő megörökítése. Mednyánszky László hajnali derengésben mozdulatlan tájai, ködös, párás erdőbelsői és fénytől szabdalt hegycsúcsai a valóságos természetet misztikus látomássá változtatják. A társadalom peremén élő csavargói pedig a 20. század első évtizedeinek szociális érzékenységű festői számára váltak követendő mintaképekké.

Ennek a négy mesternek az úttörő munkássága nyomán bontakozott ki a 19. század utolsó negyedében a magyar realista festészet, amely – Ferenczy Károly, Vaszary János, Csók István és más fiatal művészek ecsetje nyomán – a naturalizmus stílussajátosságait magába olvasztva vált a századforduló különböző modern törekvéseinek alapjává. A kiállítás a magyar piktúrának azt a fejlődési ívét tárja a látogató elé, amelyben – fokozatosan leküzdve a korábbi több évtizedes lemaradását – a századfordulóra utolérte a francia festészet leghaladóbb tendenciáit, megteremtve egy új, progresszív művészeti fejlődés lehetőségét hazánkban.

 

 

 

Munkácsy a festőfejedelem kiállítás – Hévízen!

  • PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail

Munkácsy a festőfejedelem

 

Munkácsy a festőfejedelem – kiállítás a

Festetics György Művelődési Központ Muzeális Gyűjteményében (Hévíz, Rákóczi u. 9.)

Látogatható a hét minden napján 10-20 óráig.

Belépőjegy: 800,-Ft

Tárlatvezetésre információ a helyszínen kérhető.

 

Munkácsy kiállítás Békéscsabán!

  • PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail

 

Különleges Munkácsy kiállítás Sopronban!

  • PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail

Minden korábbinál több, összesen 37 magángyűjteményi festmény látható december 16-a és február 10-e között a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központban.

A legnagyobb mű magát a festőgéniuszt, Munkácsy Mihályt ábrázolja Hans Temple festményén. Munkácsy Mihály Sopronban látható festményei közül a 185x156,5 cm keretméretű Ballada lesz a legnagyobb, az Ásító inas pedig a legismertebb.

A Munkácsy kiállítás Sopronba hozatalát az önkormányzat ajándéknak szánja a soproniaknak és a városba érkező vendégeknek.

Különleges Munkácsy kiállítás Sopronban!

Nyitvatartás:

Naponta 10.00 – 18.00

(december 24-én zárva)

Pénztárzárás: 17.00

Kiállítótér zárás: 17.30

Jegyárak:

Felnőtt: 1.800 Ft

Diák (25 éves korig), nyugdíjas: 900 Ft

Családi (3-5 fő): 3.600 Ft

6 éves kor alatt a kiállítás díjtalanul látogatható.

A kiállítás látogatása csoportok részére csak előzetes bejelentkezéssel lehetséges!

Jegyelővétel:

 

Jegyek elővételben 2013. december 16-tól válthatók a Pro Kultúra Jegyirodában (Sopron, Liszt F. u. 1.) és online (http://prokultura.jegy.hu/).

 

Munkácsy - kiállítás Celldömölkön

  • PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail

munkacsy


Munkácsy kiállítás

Celldömölk

 

Munkácsy Mihály a magyar festészet kimagasló tehetsége, máig a legismertebb és legnépszerűbb művészünk, amelynek nyilvánvalóan egyik alapvető oka különleges életútja. Szegény asztalos inasból egész Európa legünnepeltebb művészévé vált. Munkássága stílusban és témában is változatos. Életképei két külön világot mutatnak be. Népi életképei, gyermekkori emlékképeinek nyomorúságban élő alakjait és környezetüket tárja a nézők elé, mint a Siralomház, vagy a Zálogház, amelyek meghozták számára az első igazi nagy sikereket. Míg a szalonképeken a gazdag emberek gondtalan, fényűző világa jelenik meg. Erőteljes vidám és világos színekben tündöklő, csillogóan elegáns szalonok, pompás ruhákba öltözött szereplőkkel. Művészetét olyan képek egészítik ki és teszik a magyar festészet egyik leggazdagabb életművévé, mint a Milton, amely a párizsi világkiállítás aranyérmét hozta meg számára és a Krisztus Trilógia, amelynek világkörútja révén nevétől visszhangzott egész Európa, majd Amerika is. A bécsi Kunsthistorisches Múzeum aulájának mennyezetképe, vagy a magyar Parlament számára készült Honfoglalás az osztrák és magyar uralkodókörök elismerését és bizalmát jelzi és általuk Munkácsy az európai historizmus legkitűnőbb művészei közé emelkedett. Tájképfestészete a modern festészet alapjait lerakó francia barbizoni iskola legjobbjai közé sorolja, míg barátja Paál László vagy kortársa Liszt Ferenc arcképei jellemábrázoló és léleklátó képességének mélységeit mutatja.

 

 

A celldömölki kiállítás egy szűkebb, mintegy 20 képet tartalmazó válogatás, Pákh Imre amerikai magángyűjtő mintegy 50 Munkácsy képet számláló gyűjteményéből. A kiállítás néhány korai realista életkép vázlata mellett reprezentatív darabokat mutat be az 1880-as évek szalonképeiből – Merengő nő, Két család a szalonban, Hímző nő – tájképeiből - Cigányok az erdő szélén, Téli táj, - és arcképeiből, mint Madame Chaplin, és Reök Ivánné portréi. A képek ízelítőt adnak Munkácsy művészetéből és a vetítésre kerülő film révén pedig a közönség teljes képet kaphat a Munkácsy életmű egészéről is.

 

Munkácsy Varázslat és misztérium

  • PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail
magic

A művész munkáinak első átfogó bemutatása Ausztriában

Hevesi Lajos (Ludwig Hevesi), a századforduló nagy osztrák–magyar művészeti szakírója a XIX. századi „ három nagy M" közé sorolja; vagyis a nagy Malerfürsten, azaz festőfejedelmek között említi Munkácsy Mihályt, Hans Makart és Jan Matejko társaságában. 2012. március 31-étől június 3-áig Ausztriában először a bécsi Künstlerhaus nyújt áttekintést Munkácsy gazdag életművéből: 60 vászon- és papírkép (portrék, csendéletek, tájképek, szalon-, zsáner- és történeti festmények), dokumentumok és fényképek mutatják be a festő sokoldalúságát, az életét művészként és korának stílusirányzatait (beleértve az impresszionizmust, realizmust, a Barbizoni iskolát egészen a szimbolizmus kezdetéig).

A kiállítás egyik fő látványossága Munkácsy Krisztus trilógiájának bemutatása lesz, mely a XIX. század egyik legjelentősebb monumentális trilógiája. A festményeket Bécsben először mutatják be együtt. Így a tárlat a nagy léptékű kiállítások hagyományát követi a Künstlerhausban, mint például az „Álom és valóság" volt 1985-ben, illetve a Makart kiállítás tavaly.

 

50.000 Pilátus előtt

 

1882-ben egy hatalmas méretű (417×636 cm) és keresztény motívumokat tartalmazó festményt mutattak be az álmélkodó látogatóknak a bécsi Künstlerhausban. A magyar festő „Krisztus Pilátus előtt" című alkotása mindössze 45 nap alatt több mint 50.000 fizető látogatót vonzott, akik azért jöttek, hogy lássák a drámaian színre vitt Krisztust, amint vádlója, Pilátus elé viszik. Amit a látogatók láttak, az nem volt más mint dráma – fényűző színekkel, szélesen gesztikuláló, gyönyörű egzotikus-keleties ruhájú emberek csoportjaival –, amely minden tekintetben versenyre kelhetett egy XIX. század második felében színpadra állított opera pazar dekorációjával. HasonlíthatnánkHans Makart ünnepségeihez is, melyeket művészeknek állított színre, vagy ahhoz a felvonuláshoz,melyet 1879-ben az osztrák császár és császárné ezüstlakodalmára szervezett.


Asztalosinasból sztárfestő – egy európai művész élete a XIX. században


Munkácsy, aki Munkácson (akkoriban Magyarországhoz tartozott, ma Ukrajnához),1844-benLieb Mihály néven látta meg a napvilágot, művészként arra született, hogy hatalmas méretű ésnagy hatású festményeket fessen egyszerűen azért, mert tanulmányai során korának művészetiközpontjaiban nagy kortárs festők úttörő hatásai érték. Gyermekkorára a mindig változókörülmények és az állandó anyagi bizonytalanság voltak jellemzők. Miután nyolc évesen árva lett,anyai nagybátyjához költözött, aki kezébe vette taníttatását. Még csak tizenkét éves volt, amikorelküldték asztalosinasnak. A szűkölködés nehéz évei következtek, fizetéséből alig tudott megélni,majd megbetegedett és tizenhat évesen visszatért nagybátyjához. Amíg lábadozott, elkezdettrajzolni. Tehetségét felismerték és megengedték neki, hogy művészi tanulmányokat folytassonelőször Pesten, ahol Ligeti Antal, a Nemzeti Múzeum Képtárának igazgatója vette pártfogásába.1865-ben – szintén Ligeti segítségével – Munkácsy beiratkozott a bécsi KépzőművészetiAkadémiára, ahol Karl Rahl volt a professzora. Nem telt el egy év és a tandíjemelés miatt kénytelenvolt elhagyni az akadémiát. 1866-ban – szintén Ligeti segítségével – Münchenben folytatta tanulmányait.
1867-ben egy ösztöndíjat elnyerve meg tudta látogatni a párizsi világkiállítást. Itt ismerkedett megJean-Francois Millet és Gustave Courbet festők munkáival, akik nagy hatást gyakoroltak rá. 1868-ban, festőbarátja, Wilhelm Leibl tanácsára Düsseldorfba ment, hogy Ludwig Knausnál tanuljonaz akadémián. Ez volt az az időszak, amikor elsajátította az akadémiai oktatás alapjait, inspirációtnyert a témák monumentális kezeléséhez és elbeszélő, érzelmes és realista nézőpontot kapottjelentős műalkotásaihoz. 1872-es Párizsba költözése, a műkereskedő Charles Sedelmeyer-rel valóismeretsége – aki a mai értelemben globális szinten üzletelt Európában és Amerikában –, csakúgy,mint a jómódú de Marches bárónéval való kapcsolata, majd 1874-es házassága lehetővé tettékszámára a felemelkedést és hogy nemzetközileg elismert művésszé váljon. Tájképei, melyeket aBarbizoni iskola inspirált, szalon- és zsánerképei, megindító portréi mellett Charles Sedelmeyer –aki műkereskedőként csalhatatlan érzéket fejlesztett ki kora társadalmi irányzatainak kiismerésére –nagyméretű történelmi motívumok megfestésére is ösztönözte.


Világhírnévre törve – a Krisztus trilógia


A kereszténységről folytatott újító szellemű párbeszédet, a francia művészetet és annak zeneikifejeződését, a képzőművészetet (Henner, Moreau, Courbet) és az irodalmat alapul véveMunkácsy kifejlesztette a monumentális trilógia ötletét. Az új idea lehetővé tette számára,hogy továbbra is sikeres maradjon, ekkorra munkáit már Párizsban, Londonban, Budapesten ésAmerikában is kiállították, melyek a gyűjtők körében is népszerűek voltak. 1880-ban kezdett elrajzokat készíteni a Krisztus Pilátus előtt című művéhez, a trilógia első nagyméretű képéhez. Amagánéletében történt tragikus események: újszülött gyermeke halála és egy műtermi tűzesetkésleltették a festmény befejezését, melyet végül az 1881-es Párizsi Szalonon mutattak be. Afestmény szenzációt keltett. 1882–1885 között Európa főbb városaiban hatalmas sikerrel állítottákki a Krisztus Pilátus előtt című művet. A Golgota című képen 1881-ben kezdett el dolgozniMunkácsy. Érdemes megemlíteni, hogy a művész nem csak rajzokat készített a kompozíciómegalkotásához, hanem fényképeket is. Kitörő lelkesedéssel fogadták ezt a képet is, csakúgy mintaz Ecce Homo-t, mely a trilógia befejező alkotása. Az ősbemutató(k) sikerének egy része bizonyáraa képek méretének, élénkségének és a szereplők elrendezésének, de az adott kor szociokulturálisközegében a jelenettel való azonosulás lehetőségének is tulajdonítható. Munkácsy a szenvedőKrisztust helyezte új kontextusba és modern perspektívába: a küzdő, szenvedő embert, aki hajlandómeghalni az igazságért, a haladásért. „......az egész egy csodálatos képet formál, hevesen,csendesen drámaian, szinte csak arra várva, hogy a varázsló varázspálcája valóra váltsa, ....... Mintahogy ez a művész koncepciója, ez egy erőteljes dráma,..." – mondta az „Ecce Homo" festményrőlJames Joyce 1899-ben, amikor Írországban látta a Krisztus trilógiát.


A nagy siker ellenére az egyház – amely ugyan hasznot húzott a festményekből – nem tudta rávennimagát, hogy vásároljon belőlük, annak ellenére, hogy nagy érdeklődést tanúsított. A trilógia elsőkét képét végül az amerikai milliomos, Wanamaker vásárolta meg, amelyek a család birtokábanmaradtak 1988-ig. Napjainkban a Krisztus Pilátus előtt című festmény a kanadai Art GalleryHamilton tulajdonában van, a Golgotát a magyar–amerikai gyűjtő, Pákh Imre vásárolta meg, akilehetővé tette átfogó Munkácsy gyűjteménye nagy részének kiállítását a Künstlerhaus-ban. Atrilógia harmadik képét, az „Ecce Homo"-t Déri Frigyes ajándékozta a debreceni Déri Múzeumnak,melyet ő alapított 1930-ban. Majdnem száz évvel a művész halála után, 1995-ben itt volt előszöregyütt kiállítva a Krisztus trilógia három alkotása.

 

Az utolsó évek


Az időközben elhunyt Hans Makart követőjeként Munkácsy Mihályt kérték fel, hogy fesse meg a bécsi Kunsthistorisches Museum nagy lépcsőházának monumentális mennyezeti freskójáta „Reneszánsz apoteózisa" címmel 1886-ban. Késői történelmi festményei nem arattak egyértelműosztatlan sikert Magyarországon, mivel a Magyarország történelmét érintő alkotásokat, mint példáula magyar Parlamentnek készült Honfoglalást 1893-ból, már túl patetikusnak találták. 1896-tólkezdődően Munkácsy egészségi állapota folyamatosan romlott, 1897-ben az endenichi (Bonn,Németország) Idegszanatóriumba került, ahol 1900. május elsején halt meg.


Munkácsy a bécsi Künstlerhaus-ban


Munkácsy Mihály négyszer szerepelt sikerrel a Künstlerhaus-ban:a Milton című festményével 1879-ben, a Krisztus Pilátus előtt című művével 1882-ben, a Golgotacímű alkotással 1884-ben és az Ecce Homo képpel 1896-ban.
Most, 130 évvel később, Munkácsy népszerű festménye a Krisztus Pilátus előtt visszatér aKünstlerhaus-ba egy nagyobb kiállítás részeként. A Künstlerhaus-beli kiállítás lehetővé teszi alátogató számára, hogy egy XIX. századi érzékeny archetipikus művész magán- és a művésziéletében elért sikereinek és kudarcainak tükrében lássa a kezdeteket, az irányzatokat és a modernművészvilág nagy eredményeit.

 

 
A kiállítás a Munkácsy Alapítvány, a Magyar Nemzeti Galéria és a debreceni Déri Múzeum
közreműködésével valósult meg.
 
A kiállítás megtekinthető: 2012. március 31 – 2012. június 3.
 
Helyszín: 
Künstlerhaus 
1010 Bécs Karlsplatz 5
 

HŐSÖK, KIRÁLYOK, SZENTEK A MAGYAR TÖRTÉNELEM KÉPEI ÉS EMLÉKEI

  • PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail

muma
Honfoglalás, 1893 Az Országgyűlés Hivatala

2012. január 3-tól Hősök, királyok, szentek. A magyar történelem képei és emlékei címmel látható a Munkácsy Alapítvány és a Magyar Nemzeti Galéria közös kiállítása. A tárlat sajátos csoportosításban mutatja be a magyar történelem képeit. Az elsősorban történelmi festményekre és portrékra épülő kiállítás célja, hogy a Himnusz és a Szózat mindenki által ismert sorain keresztül vonultassa föl a magyar művészet legkiválóbb alkotásait.
              A Himnusz és a Szózat hívószavaira épülő nagy témák leginkább a történelmi festészeten keresztül jeleníthetők meg. A műfaj a 19. század nagy műfaja, az addigi történelmünk nagy sorsfordulóit, 1848-49 harcait, az elnyomás éveit, a Kiegyezéssel járó változásokat a történelmi festészet tudta a legérzékletesebb módon megjeleníteni. A korszak jelentős és hatalmas méretű alkotásait azonban – mint például Munkácsy Mihály 15 méteres Honfoglalását, vagy Benczúr Gyula Hunyadi Mátyásról szóló képciklusának elkészült darabjait – a magyar közönségnek alig volt alkalma eredetiben is megtekinteni.
              A tárlat, amely a képzőművészeti alkotások mellett az államisághoz kapcsolódó dokumentumokat és tárgyakat is bemutat, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Országos Levéltár, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Széchényi Könyvtár és az Országgyűlés Hivatala együttműködésével valósul meg.
A kiállítás szorosan kapcsolódik a Magyar Nemzeti Galéria 19. századi állandó kiállításának felújításához.
              A Hősök, királyok, szentek. A magyar történelem képei és emlékei című időszaki kiállítást Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke nyitja meg. A kiállítás fővédnöke Schmitt Pál, Magyarország köztársasági elnöke.

A kiállítás egységei:

„Általad nyert szép hazát....” – című tematikus egység a Honfoglalás és a középkor sorsdöntő eseményeit jeleníti meg és feleleveníti azokat az évszázadokat, amikor Magyarország Európa egyik jelentős hatalmává vált. A terem középpontjában Munkácsy Mihály Honfoglalás című alkotása áll. Az Országház épületébe szánt hatalmas festményt most először láthatja a nagyközönség. Ebben a teremben kap helyet Benczúr Gyula 1875-re befejezett díjnyertes kompozíciója, a Vajk megkeresztelése is.
              A kiállítás legnagyobb része a Galéria első emeleti folyosóin helyezkedik el. Az átépített és felújított helyszínek a kupolatérbe nyíló egy-egy nagy teremsorban, két nagy tematikus egységre épülnek. A nemzet történetének pozitív eseményeit az „Ész, erő és oly szent akarat...” című egység jeleníti meg, míg a történelmünk tragikusabb eseményeit bemutató szekciót az „Ez a föld, melyen annyiszor apáid vére folyt...” idézet jegyében rendezzük meg. A török háborúkat feldolgozó kiemelkedő alkotások között látható Székely Bertalan közel
4 méteres Zrínyi-kompozíciója, illetve a magyar történelmi festészet olyan emblematikus fő művei, mint a Dugovics Titusz önfeláldozása, az Egri nők, vagy a II. Lajos holttestének megtalálása. Külön egység mutatja be a Hunyadiak dicsőségét és tragédiáját, Mátyás király, illetve Hunyadi László ábrázolásain keresztül.
Az „Ész, erő és oly szent akarat...” című szekció, a kiállítás egyik leglátványosabb egysége, a magyar reformkor nagy személyiségeit állítja középpontba. Ritka alkalom, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnöki irodájának dísze, Friedrich Amerling Széchenyi Istvánt ábrázoló életnagyságú portréjának Vastagh György által készített másolata kikerül az Akadémia falai közül. Széchenyi portréja mellett egy, József nádor allegóriáját ábrázoló, ritkán látott alkotás is itt kap helyet, Barabás Miklósnak a Lánchíd alapkőletételét ábrázoló hatalmas festménye mellett. Ebből a sorozatból nem hiányozhatnak a Himnusz és a Szózat költőinek és zeneszerzőinek portréi sem.

A kiállítás harmadik fontos egysége külön teremben kap helyet, ahol könyvtári és levéltári anyagok segítségével kapunk képet a magyar történelem és kultúrtörténet néhány fontos eseményéről. Megtekinthető az Admonti-kódex, amely Szent István törvényeinek legrégebbről – kb. a 12. századból – fennmaradt lejegyzéseit őrzi, a Barcsay Ákos erdélyi fejedelem által összeállított kéziratos törvénytár, amely Erdély történetével kapcsolatos törvények – köztük a korszakos jelentőségű tordai vallásbéke szövegének is – legrégebbi fennmaradt lejegyzése. Werbőczy törvénykönyve, a Kiegyezési törvények eredeti, a király által aláírt kézirata, s az 1949-es magyar alkotmány Rákosi Mátyás által aláírt eredeti példánya mellett, ebben a teremben találkozhatunk a Himnusz és a Szózat eredeti kézirataival, valamint Erkel Ferenc és Egressy Béni zeneműveinek legrégebbi lejegyzéseivel is. Ezt a termet díszíti Magyarország első, 1528-ban készült színes, fametszetes térképe, valamint Hell Miksa 1802-es térkép-rekonstrukciója az Anonymus által említett helyszínekkel.
A modern korszakot Batthyány Gyula egy nagy jelentőségű történelmi kompozíciója, az Ezer év küzdelmei képviseli. Varga Nándor Lajos 1934-35-ös Magyar múlt című fametszet sorozata a két világháború között kultivált történelmi képsorozatok egyik legátfogóbb példája, ami a középkortól egészen Horthy Miklós koráig dolgozza fel a magyar történelem eseményeit. A 40 lapos sorozatból 20 tételt mutatunk be a kiállításon.

A kiállítás megtekinthető: 2012. január 3 – 2012. augusztus 26.
Helyszín:
Magyar Nemzeti Galéria
Budavári Palota C épület
1014 Budapest, Szent György tér 2.
 

 

A teljes Munkácsy életmű a keszthelyi Festetics kastélyban

  • PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail
2011. április 29-től látogatható a Munkácsy Mihály műveit bemutató, a Munkácsy Alapítvány
a Magyar Nemzeti Galéria és a Helikon Kastélymúzeum együttműködésében megvalósuló,
a Nemzeti Galéria és Pákh Imre gyűjteményéből rendezett nagyszabású tárlat a keszthelyi
Festetics kastélyban. A Magyar Nemzeti Galéria állandó Munkácsy kiállítása, kiegészülve a
Pákh gyűjtemény alkotásaival kivételes lehetőséget kínál mind a nagyközönség, mind a
szakma számára, hiszen a Pákh gyűjteményben lévő, de eddig nem látható alkotások
segítségével első ízben nyílik lehetőség a Munkácsy életmű teljes körű bemutatására.
 
A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből érkező alkotások jobbára az életmű első felét
dokumentálják a művész karrierjének indulásától egészen annak kiteljesedéséig: az 1870
-ben a párizsi Salon aranyérmével jutalmazott Siralomház című festményétől kezdődően, a
népi életképeken, sokalakos kompozícióikon át (Éjszakai csavargók, Zálogház) a világsikert
hozó, a párizsi világkiállításon aranyérmet szerző Milton című festményéig. Olyan különleges
tájképek mellett, mint a Poros út, a Colpachon készült Hazafelé, a Fasor, vagy a Colpachi
park, a korszakváltást jelző Műteremben című képen át, egészen arcképfestészetének egyik
főművéig, a Paál László portréjáig számos kiemelkedő alkotás szerepel majd a keszthelyi
kiállításon.
 
Pákh Imre a jelenleg több mint 30 művet számláló kollekciójával a legjelentősebb Munkácsy
magángyűjtemény birtokosa. A keszthelyi kiállításon a gyűjtemény főművei kapnak helyet: az
Ásító inas álló formátumban készült, életképi változata, amely hatalmas szenzációt keltve
bukkant fel 2005-ben, a Magyar Nemzeti Galériában rendezett kiállítás idején. Ezen kívül
számos nagyobb népi életképhez készült tanulmány és vázlat, többek között a Zálogházhoz
festett Bohém és az Öregasszony mappával című képek, valamint a Nő zöld ruhában vagy
Madame Chaplin bájos arcképe, a tájképek közül pedig a Cigányok az erdőszélen és a
Mosónők korai változatai kerülnek bemutatásra. A tárlaton helyet kapnak a Pákh-gyűjtemény
leglátványosabb darabjai is, nevezetesen azok a látványos szalonképek, mint a Készülődés a
papa születésnapjára, a Pálmaházban, valamint a Két család a szalonban.
 
Munkácsy Keszthelyen... ahogy még sosem láttuk
 
Helikon Kastélymúzeum, Hintómúzeum
Keszthely, Kastély utca 1.
A kiállítás megtekinthető:
2011. április 29 — október 1.
 

Munkácsy - Krisztus Trilógia

  • PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail

A kiállítás 2011. október 16.-ig tart.


Nyitvatartás: hétfő kivételével naponta: 10 órától 18 óráig.

 

Eddig több mint százhúszezren tekintették meg a Magyar Nemzeti Galériában kiállított Krisztus-trilógiát,
ezért a nagy sikerre való tekintettel a Magyar Nemzeti Galéria, és a Munkácsy Alapítvány a tárlatot
október 16-ig meghosszabbítja.
 
 
Jegyár: 2 000 Ft

Kombinált jegy:
Munkácsy és XIX. Nemzet és művészet: 3 500 Ft

MNG EXTRA
A jegy ára: 2000 Ft 
A Magyar Nemzeti Galéria MNG EXTRA című programsorozata minden hónap első péntekén meghosszabbított nyitva tartással, koncertekkel, tárlatvezetésekkel és kreatív műhellyel várja!

Munkácsy - Krisztus Trilógia című kiállíásra a következő Alexandra üzletekben is kapható jegy.
 
 
Üzletek listája:
 
Alexandra Könyvesház - Párizsi Nagyáruház
1061 Budapest, Andrássy út 39.
Tel: 1/484-8000
Nyitva: H-V: 10-22
 
 
Alexandra Könyvesház
1075 Budapest, Károly körút 3/C
Tel: 1/479-7070
Nyitva: H-P: 9-21, Szo-V: 10-20
Leltár miatt zárva: 2011. Január 23-24.
 
 
Alexandra Könyvesház
1055 Budapest, Nyugati tér 7.
Tel: 1/428-7070
Nyitva: H-Szo: 10-22, V: 10-20
 
 

 

Műtárgylista:

 



 

Munkácsy Alapítvány a facebookon